Roboraptor

Product Information

A fordítás nem gyakori fantasy vagy sci-fi téma, szinte egyetlen kezünkön meg tudjuk számolni, hány ilyen történetet is írtak az elmúlt néhány évben. Kuang a könyv marketing körútja során azt mondta, a nyelv hatalmát, az akadémiai világ “nem függetlenségét”, az Egyesült Királyság kolonizációs múltját és jelen társadalmunk működését óhajtotta feltárni a Bábelben. Izgalmas boncolgatni valók, főleg egy dark academy fantasy keretein belül. Kíváncsian várom, mire jutott ezekkel Kuang, továbbá hogyan fejlődött előző regényeihez képest íróként. (Scheirich Zsófi) Apropó kapcsolat: a már említett remek képeknek is hála Sasaki és Kamiya egymáshoz való közeledése azért tartogat cuki momentumokat. Billie, Mary Alice, Helen és Natalie, a Bérgyilkosok veszélyes korban nyugdíjas korú főszereplői úgy találtak egymásra a hetvenes években, ahogyan jóval korábban, a negyvenes években a sokak által egyáltalán nem ismert, főképp angol és francia lányok, akik a németek által megszállt területeken kémkedtek a szövetségesek megbízásából. A kémlányok említése nem véletlen: a regény főhőseit egy olyan nő, Constance képezi ki, aki maga is egy ilyen, lányokból álló kémcsoport, a Fúriák vezetője volt. Másrészt a szervezet – a Múzeum, ahogyan a regényben nevezik – olyan emberekből és csoportokból jött létre, akik a második világháború alatt és után nácikat vadásztak le és elrabolt műkincseket próbáltak visszaszerezni. Idővel aztán a felkutatandó – és kivégzendő – személyek listája bővült, diktátorokkal, emberkereskedőkkel, drogcsempészekkel… és még sorolhatnánk. A négy lány pedig olyan feladatok megoldására készült fel, amelyeket férfiak nem tudtak volna megoldani. Ugyanilyen régi toposz az eldugott sziget, ahol egy egész főgonosz-bázis épült fel. Hiszen pont ilyenje van például Dr Genyának (az Austin Powers -filmekből), így Scalzinak volt honnan merítenie, amikor kidolgozta a világuralomra törő főgonosz-összeesküvés minden elemét. És azért a kommunikáló delfinek kapcsán is rögtön beugorhat Robert Merle neve, meg az egyik legdurvább regénye, az Állati elmék (habár őt John Scalzi egyetlen szereplője sem említi), ahol a delfineket ugyanúgy hadvédelmi célokra használták fel. Bár Scalzinál legalább tárgyalhatnak a jogaikról – ami a regény leginkább sírva röhögős része, több okból is.

Maga a történet helyszínéről, a Nilfheim nevű bolygóról keveset tudunk egyelőre. Mi is a karakterekkel együtt fedezzük fel a felszínét, élőlényeit és az éghajlatát. Lakóiról nem tudjuk sokáig, hogy ellenségesek-e vagy barátságosak. Van ezzel kapcsolatosan egy csavar is a sztoriban, de az idegen lényekről sem tudunk meg túl sok információt. Remélhetőleg a folytatásban jobban megismerhetjük mind a jeges világot, mint az őslakosokat. Edward Ashton Verdikt A kódszavak pedig azt jelölik, hogy milyen élmények, és információk birtokába kerültünk utunk során, mert ezek bizonyos döntési pontoknál előnyhöz juttatnak minket. Tehát, ha például Mr. Jonathan Harkerrel kezdtük el játszani a kalandunkat, bizonyos döntési pontoknál átválthatunk Miss Mina Murray történetszálára is, hiszen ezek nagyrészt átfedésben vannak, ugyanakkor nem azonosak. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy mindig az aktuális szereplő karakterlapját vegyük figyelembe, különösen a képesség próbáknál és a harcoknál. A vérpontok és a kódszavak azonban közös lapra kerülnek. A fagyott bolygó idegen lényeivel szemben több toleranciát mutat, mint társai és – halhatatlanság és klónok ide vagy oda – sokkal emberségesebb, mint a telepesek vezetője, a rideg Marshall. Terraformálás és galaxisok R. F. Kuang nagyon fiatalon, mindösszes huszonkét évesen saját kiadott fantasyregénnyel büszkélkedhetett, a Mákháborúval. A kínai varázslós sztori után kíváncsian vártam, hová tart írói útja: folytatja a biztonságos fantasyk útját, vagy dobbant valami teljesen mást. Igazából mindkettő igaz az írónő új könyvére. Tavaly jelent meg a Bábel című felnőtteknek szánt regénye, amit ha minden jól megy, idén magyarul is kezünkbe vehetünk. A népirtások után Kuang a hatalom természetére tér át, amelyet ezúttal a fordítás felől vizsgál. 1836-ban járunk, Oxfordban, a tudás fellegvárában, és Bábel torony otthonában, amely a Brit Birodalom ütés erejét adja, hiszen minden fordítási művelet itt zajlik ellenőrzött keretek között. Egy professzor idehoz egy kínai árvát, Robin Swiftet, akit egyszerre nyűgöz le és fojt meg új otthona. Sorsa eldöntetett: neki is fordítóvá kell válnia, hogy szolgáhassa a Birodalom érdekeit. De vajon képes-e Robin választani tudásvágya és egykori otthona elárulása között?

There is also a smaller version of Roboraptor available. However, it does not have a remote control or different modes of behavior. It is not an autonomous robot so much as it is a wind-up toy, though the smaller version does actually run on batteries. It is a smaller, cheaper, less functional Roboraptor. It walks at a single pace and it has a 'trigger' to make its mouth move, but it does not have any other sensors.

Közelebbről nézve pedig a demokratikusnak tűnő berendezkedés csak álca: tulajdonképpen egy kemény diktatúráról van szó, amit a „bírák”, mint a végrehajtó hatalom képviselői irányítanak a háttérből. Valahol érthetőek a szigorú szabályok, hiszen csak így lehet fenntartani a rendet egy ilyen zárt közösségben, ám a vezetőség paranoiája, és korábbi lázadásoktól való félelme miatt sok a túlkapás. Az embereket figyelik, a születéseket szabályozzák – egy párnak kérvényeznie kell, hogy gyereke születhessen, és csak egy évig próbálkozhatnak. Ha nem sikerül, már csak két dobása van a pároknak.Horváth Márk-Lovász Ádám-Nemes Z. Márió: H. P. Lovecraft. Poszthumanista olvasatok Várható megjelenés: 2023 Kiadó: Kijárat